Fejtő Ferenc: Az alkotáshoz cseppnyi örültség is szükséges

Az épületegyüttes filozófiája: Amikor ennek az épületegyüttes tervezésének nekifogtunk, akkor az volt a legfontosabb szempont, hogy az építmények ne legyenek tájidegenek. A község a Kiskunság keleti határán helyezkedik el, amelyről évszázadokon át az embereknek két dolog jutott eszébe, az egyik a futóhomok, a másik a sok napsütés. A gyógyfürdő térbeli megjelenése a homokdűnék megjelenését viziónálja. A széttagolt épületek, appartmanok kialakítása szándékos. Ez a szimbólum rendszer két szempontból is fontos formai nyelv.

1.) A terület történelmi gyökerei pusztai népekhez kapcsolódik. Török hódoltság előtt a kunok szállásterülete, a hódoltság után a jász telepesek lakják. Mindkét népcsoport, pusztai ill. katonáskodásból élő szuverén, szabad emberekből állt. Mind a két népcsoportnál központi szerepet játszott a szabadság életérzése. A külön elhelyezkedő épületek próbálják ezt szimbolizálni.

2.) A falusias környezetbe jobban illeszkedik az elterülő épületegyüttes. A gyógyszálló bejárata felett található ív és a kör a homokdűnék közül felkelő napot kívánja jelképezni.

Az épületegyüttes funkcionális elrendezése: Az épületegyüttes funkcionálisan hat különböző részből áll. Sorrendben a következők délről északra haladva.

1.) Gyógyszálló, amelyben gyógyászati kezelő helyiségek, az étterem, a masszáz, a különböző terápiás helyiségek, az orvosi rendelők találhatók alul. Felül helyezkednek el a vendégek szobái.

2.) Öt darab épület, amelyekben 4-4 független appartmann található. Az épületek vasbeton lábakra lettek állítva, hogy a kocsival hosszabb időre érkező vendégek fedett részen tudják elhelyezni a járműveket.

3.) A összekötő folyosó, amely fedett és oldalról burkolt, ez az épületek közötti közlekedést biztosítja télen-nyáron.

4.) Öltöző a sportcsarnok és a fedett gyógyfürdő részére

5.) 500 férőhelyes nézőtérrel rendelkező sportcsarnok, amely nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas. A csarnok úgy lett kialakítva, hogy holt időszakban három független részre lehessen tagolni. Így akár három edzés is mehet párhuzamosan ezeken a pályákon. Esztétikai szempontból a ragasztott fából készült térrács tűnt előnyösnek.

6.) Fedett ülőmedencés gyógyfürdő. A medence alakja egy vízen úszó vízinövény formáját kívánta utánozni. Tartója ragasztott fából készült rácsos tartó.

Tervezők:

Zalányi Edit: sportcsarnok és öltöző,

Liebhauser József: építész konzulens,

Steinhausz Tibor: statikus konzulens,

Kálmán József: gyógyszálló, apartmannok kocsibeállóval ésfedett gyógyfürdő.

A tervek a kilencvenes években elnyerték az ÉTE (Építési Tudományos Egyesület) első díját.